Robotfűnyíró telepítesének kevésbé ismert szabályai, avagy mire kell figyelni hogy jól működjön az automata fűnyíró!Bármilyen márkájú és kategóriájú robotfűnyírót is szeretnénk segítségnek a kertünkben ahhoz általában mellékelnek egy műszaki dokumentációt hogy milyen módon kell telepíteni és hogy üzemel ideálisan a gépünk.
Azonban ezek nem térnek ki arra hogy milyen minőségű gyepfelületre szánjuk, milyenek a körülmények és a technikai felszereltségek a kertünkben, és ezekkel hogyan érdemes összehangolni.
Tehát a gyakorlati tapasztalatokról és a telepítéskori kiegészítő munkákról beszélnék hogy elkerülhetőek legyenek az apró de bosszantó hibák.
Ezek a hibák nem a robotfűnyíró működését érintik általában hanem pont azt amiért beruháztunk a gépbe, kijárja, kikoptatja a füvet, nem nyír megfelelően, elhagy sávokat, esetleg a növényágyásba esik, de amiről még ritkábban hallani hogy a gyep gombabetegségeit is gyorsan terjeszti.
Valójában aki robotfűnyírót vásárol az szép zöld és egységes pázsitot szeretne a fűnyírás gondja nélkül vagy a heti szinten megjelenő kertész nélkül.
Amiről nem szól általában a műszaki útmutató hogy milyen szegélyt telepítsünk a robotfűnyírónak, hogyan hangoljuk össze az automata öntözőrendszerrel, hol érdemes elhelyezni a kertben a töltő állomást, hogyan alakítsuk ki a gyepfelületek közötti átjarást, hogyan üzemeltessük hogy az a pázsitnak is jó legyen.
A robotfűnyíró és a gyep szegélye:
Biztonsági okokból úgy van kialakítva a robot hogy a fűnyíró háznál jóval kisebb a benne forgó fűnyíró kés hogy pl. egy kisgyerek ha alá nyúlna hogy megemeli, akkor nehogy elvágja a kezét.
Így viszont sokkal keskenyebb sávot nyír mint maga a fűnyíró szélessége, ezért pl. falak és a gyep találkozásánál magasan hagyja a füvet hiszen nem él oda a kés, és ezt kézzel kellene levágni.
A növényágyásoknál ugyanezen okokból vagy beesik a növények közé és elakad mert a növényeket nyírja, vagy a talajtakaró kavicsba, fenyőkéregbe vág amelyek a fűnyírókés élét teszik tönkre, vagy biztonsági távolságot hagyunk de akkor elhagyja a növényágyások szélén a füvet és szintén lehet kézzel vágni, tehát nem automata a robotunk.
Általában az adott típusról meg lehet tudni hogy milyen széles gyepszegély kell neki ahhoz hogy a kerék el tudjon közlekedni és ne hagyjon el gyepsávot vágáskor.
Növényágyások szélére, épületek falának, támfalak, lépcsők tövébe, faltő szivárgó kavics sávok mellé érdemes olyan terméskőből vagy térkőből szegélyt készíteni ami az adott fűnyíróhoz megfelelő szélességű és sima, egyenes felületű.
A szélességnél érdemes kb. 20% - al felül tervezni a legkisebb megadott méretet, így kis hiba kábelezési hiba, vagy belógó növény, sarkok és ívek esetén sem lesz probléma.
A felülete legyen közel egyenes és síma a szegélynek mivel ha nagyon érdes akkor pattog rajta a gép és vagy a levagott gyep lesz egyenletlen vagy a kés belevág a kő kiálló felületébe.
Mi leggyakrabban a Husqvarna robotfűnyíró kisebb típusait telepítjük a kertépítéseink során, ott a megadott 16 cm helyett a + 20 cm térburkoló klinkertéglát, vágott vagy koptatott felületű terméskövet, vagy térkövet használunk beton ágyazatba helyezve hogy ne mozogjon el.
Ha nem zártan használjuk akkor fugázzuk a kövek közötti réseket.
A robotfűnyíró és az automata öntözőrendszer:
Több okból is említeni kell a témát, mivel egy rossz programozás vagy nem megfelelő összehangolás a robotfűnyíró és az automata öntözőrendszer között gombabetegségek kialakulásához, azok terjedéséhez járul hozzá.
Ha egy működő fűnyíró alatt emelkedik ki egy öntözö szórófej akkor felakad benne a robot, valamint a kése elvághatja a műanyag szórófejet.
Az utóbbi visszonylag egyszerű egy laikusnak is, úgy kell időzíteni a robotfűnyíró működési idejét hogy ne essen egybe az öntözőrendszer üzemelési idejével, ha valamelyiken módosítunk akkor ellenőrizzük hogy nem e esik egybe a kettő ezáltal.
Az előbbit kicsit részletesebben érdemes tárgyalni ezért ez alább következik jobban kifejtve.
A robotfűnyíró és a gyep gomba betegségei:
Ez sajnos egy hátránya a robotfűnyíróknak a hagyományossal szemben, és ezt nem nagyon említik még egyenlőre sehol, de végülis logikus.
A robotfűnyíró szinte mindennap, de legalábbis sokkal többször megy és halad át adott területen mint egy hagyományos kézi fűnyíró.
Mindig csak egy kicsit vág a fű tetejéből és azt maga alá mulcsolja szinte észrevétlenül, így nincs fűnyírási nyesedék, hulladék sem.
Pont ezek miatt viszont sajnos fogékonyabb lesz a gyep a gombabetegségekre rossz öntözőrendszer használat és csapadékos időjárás esetén.
Amit maga alá vág apránként és észrevétlenűl, az idővel bomlani kezd. Igaz hogy ad vissza ezáltal tápanyagot a gyepfelületnek, de hőt és párát is termel, és ezt mint tudjuk kedvez a gombabetegségeknek.
Erre könnyen rásegít egy meleg és csapadékos időjárás, ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni, viszont ennél az írásnál feltételezzük hogy a pázsit felület lejtése, vízelvezetése megfelelő és nem pang a víz és nem állnak pocsolyák eső után, mert ez egy külön témakör lenne.a robotfűnyírótól.
Egy rossz öntözőrendszer beállítással, felesleges túlöntözéssel könnyen elősegíthetjük a pázsit gombabetegségeinek a felszaporodását.
Ha már megjelentek a gyepen a tünetek akkor a mindennap és akár esőben is közlekedő robotfűnyíró nagyon szépen tudja a gombák spóráit terjeszteni a pázsit többi reszére, és nedves körülmények között azok könnyen tovább is fertőznek.
Tehát édemes úgy időzíteni az öntözőrendszert hogy mire a robotfűnyíró üzemelni kezdene addigra lehetőleg a pázsit már ne legyen nedves, felszáradjon.
Ez rendszerint úgy érhető el ha hajnalban öntözzük a gyepet és a robotfűnyírót késő délelőttre vagy kora délutánra időzítjük, programozzuk.
Feleslegesen ne öntözzünk sokat, csak annyit amennyire szüksége van a pázsitnak mivel ez más okokból is káros, és gyengíti a fű ellenálóképességét!
Csapadékos időjárás esetén erre nincs lehetőség, de ha egészséges a pázsit akkor általában nem okoz problémát hogy esőben is vágja a füvet a gép.
Ha elkapott valamilyen betegséget a gyep akkor már másképpen kell eljárni.
Ilyen esetben a legideálisabb az lenne ha a robotfűnyíró üzemeltetését szüneteltetnék egészen addig amíg a pázsit fertőzéseit kikezeltük hogy ne terjessze tovább.
Ilyenkor érdemes elővenni a hagyományos fűgyűjtős fűnyírót és azzal a pázsit növekedésétől fűggően kb. heti egyszer nyírni, lehetőleg csapadék és páramentes időben.
Mivel a robotfűnyíró maga alá mulcsolja a levágott füvet, így az ezáltal kialakult bomló filcréteg melegágya lehet a gombabetegségeknek.
Ezt úgy kerülhetjük el hogy a hagyományos fűnyíróval szemben meg kell emelni a gyepszellőztetések számát.
Ezt számszerűsíteni nem lehet, attól függ milyen gyorsan alakul ki, ez pedig a fű növekedési erejétől függ.
Ellenőrizni kell, és ha vastagnak találjuk ezt a réteget akkor el kell végezni a gyepszellőztetést, persze a gyepnek is erre alkalmas, megfelelő időszakában.
Ez lehet évi két alkalom, évi egy, de lehet hogy csak harom évente kell elvégezni, feleslegesen nem érdemes a gyepet stressznek kitenni.
A gyepszellőztetés a kertészeknél egy túlbecsült eljárás!
Ne tavasszal meg ősszel végezzük mert azt mondták, hanem amikor szükség van rá! Az valóban igaz hogy nem gyugalmi időszakban hanem mikor aktívan nő a gyep akkor kell elvégezni, akkor tud a leggyorsabban regenerálódni.
Hogyan érdemes kialakítani a pázsit felületeket hogy a robotfűnyíró megfelelően nyírja:
Mi már minden kerttervezésünknél megkérdezzük hogy robotfűnyíróban gondolkozzunk e, mert akkor fontos szempont hogy a gépnek megfelelő átjárárásokat biztosítsunk ha különálló gyepfelületek lesznek a kertben, illetve rézsű esetén megfelelő dőlésszögek kerüljenek kialakításra.
Minden gépnek szerepelnie kell a leírásában hogy mekkora a legkeskenyebb távolság amit még kezelni tud.
Tehát legalább ekkora vagy ennél szélesebb átjárókra van szükség hogyha különálló gyyepfelületek vannak a kertben. A nagyon hosszú és keskeny folyosókat érdemes kerülni, különösen árnyasabb részen mert a gyakori forgolódása által kikoptathatja a füvet.
Robotfűnyíró dokkoló, töltő állomasának elhelyezése.
Ez is általában szerepel az adott márka és adott model használati, telepítési útmutatójában, én nem is erről szeretnék beszélni hanem saját, tapasztalati hibalehetőségekről.
A töltőállomást legtöbb esetben nem szeretnék szem elé helyezni, hanem ha lehetséges akkor inkább a kert valamelyik rejtettebb részébe.
Amire érdemes figyelni hogy ez lehetőleg ne a kert árnyékosabb részén lévő gyepfelület legyen mert a töltőállomás előtt jelentősen többször halad el és forgolódik a robotfűnyíró mint a pázsit többi részén.
Egy árnyéki gyep sokkal lassabban regenerálódik, alapból ritkább növekedésű, és egy rossz öntözőrendszer beállításnál vagy csapadékos időjárásban kijárja, kikoptatja a pázsitot egészen nulláig.
Célszerű naposabb területre tenni ezért a töltőállomást, lehetőleg az elégségesnél több, szélesebb területtel hogy ne mindig ugyanazon a nyomvonalon haladva forduljon a gép a dokkolóra.
Ha nincs rá más mód akkor érdemes leburkolni a gyakran kijárt, kikoptatott gyepfelületet az állomás előtt.
Mi ha lehetőség van rá akkor nem is a gyepfelületbe hanem a növények közé rejtjük, a növényágyás szélére helyezzük a dokkoló állomást, így sokkal esztétikusabb.
Alá teszünk kavics vagy szilárd burkolatot is hogy stabil maradjon.
Még a végére összefoglalnám a saját tapasztalataink szerinti előnyeit és hátrányait a robotfűnyírónak a hagyományos fűgyűjtős, forgókéses gépekkel szemben.
Mi Husqvarna robotfűnyírókat használunk, egyenlőre még azokat tartjuk a legjobb minőségűeknek és megfelelő háttér és szervízszolgaltatással is rendelkezik.
Tehát az olcsóbb, kevesbé ismert típusokról nem tudok nyilatkozni, de ezek forgalmazóinak is a Husqvarna a viszonyítási alap.
Tehát az összehasonlítás tapasztalatok alapján történik és nem a robotfűnyíró telepítők és forgalmazók szemszögéből akik érdeke jobban az eladás.
Husqvarna robotfűnyíró előnyei és hátrányai a hagyományossal szemben:
Negatív:
-nem alkalmas biodiverzebb, ritkább nyírást igénylő pázsitok kezelésére mivel a nagy füvet nem tudja vágni. Valójában a napí nyírás kifejezetten káros az apróbb, még a monokultúrás gyepben megélő élőlényeknek
-nyesedéket maga alá mulcsozza így gyakoribb gyepszellőztetés szükséges
-a bomló nyesedék gyorsabban emeli a pázsit szintjét a burkolatokhoz képest, hamarabb ránő a pázsit a tipegőkre, szegélyekre, térburkolatok szélére
-a gyep gombabetegségeit gyorsan szét tudja terjeszteni, sokszor ezért későn lesz észlelve, elterejd nagyobb felületen már a kórokozó
-magasabb szinten kivitelezett és gondozott pázsitot igényel, egy meglévő vagy rosszul megépített, nagyon göröngyös területre nem érdemes telepíteni mert felakad, tönkre megy a kés, egy leromlott állapotút pedig foltokban kikoptathat
-a telepítése járulékos költségekkel is járhat mint pl. megfelelő szegély készítése, nyírásra nem alkalmas területeken a gyep megszüntetése
-nincs olajcsere, de "teleltetni" kell az akkumlátor kapacitásának megőrzése végett.
-a gyártás, üzemeltetés és hulladék feldolgozási szén-dioxid lábnyoma nem biztos hogy alacsonyabb egy hosszú élattartamú benzineséhez képest, de nincs pontos adatom
Pozitív:
-megspórolja a fűnyírási időt
-ha kertész járt füvet nyírni spórol annak a díjából, idővel megtérülő beruházás lehet
-nem zavar a hangos fűnyírással a kertész hetente
-mindig szép rövid és egységes a pázsit
-nem kell a fűnyírási nyesedéket elszállítani
-mivel akkumlátoros, elektromos így halkan üzemel
Seebauer Zsolt
2023.01.17.
